Szoláris Éghajlati Övezetek
Slides: 14 Download presentation A földrajzi övezetesség Az éghajlati és földrajzi övezetesség kialakulása Szoláris éghajlati övezet: • a napsugarak hajlásszöge által kijelölt éghajlati övezetek • A gömb alak következménye a különböző szélességen fekvő területek eltérő felmelegedése • A Föld Nap körüli keringésének és a forgástengely ferdeségének következménye tehát a felmelegedés évszakos váltakozása forró (trópusi) övezet 0° - é. sz. és d. 23, 5° mérsékelt övezet é. 23, 5° - é. 66, 5° hideg övezet é. 66, 5° - é. 90° 11/24/2020 2 • Határaikként a szélességi köröket, a térítőket és a sarkköröket szokták megadni. • Ezek között alakult ki a különböző hajlásszögek miatt a szoláris éghajlati övezetek 11/24/2020 3 • A napsugarak deleléskor a legnagyobb hajlásszöge 90 o, ilyenkor a napsugarak merőlegesen érik a földfelszínt. • Mivel a Föld forgástengelye a keringés síkjával 66, 5 o-os szöget zár be, a Nap 90 oos delelési magassága az év folyamán az északi és déli szélesség 23, 5 o –a között vándorol.
- Szoláris éghajlati övezetek - image - Mozaik Digital Education and Learning
- A fldrajzi vezetessg Az ghajlati s fldrajzi vezetessg
- Övezetesség - 3D-modell - Mozaik digitális oktatás és tanulás
- Planet Earth: 4.1. A szoláris és a valódi éghajlati övezetek
- Az éghajlati és a földrajzi övezetesség: A valódi éghajlati övezetek - YouTube
- F�ldrajz - 10.h�t - F�ldrajzi �vezetess�g, talajtan
Szoláris éghajlati övezetek - image - Mozaik Digital Education and Learning
Szoláris éghajlati övezetek Azért vannak a Földön szoláris éghajlati övezetek, mert a Nap sugarai eltérő szögben érik a felszín különböző részeit. Geography 97 kB
- Szerelem szimbóluma tetoválás
- Szoláris éghajlati övezetek
- Sulinet Tudásbázis
- Férfi napszemüveg 2020 schedule
- A fldrajzi vezetessg Az ghajlati s fldrajzi vezetessg
- Köldök piercing ékszer webshop
- Milyen fájdalmakra számíthat a gyökérkezelés után (és mi a teendő ilyenkor?) | Rosental Fogászat
A fldrajzi vezetessg Az ghajlati s fldrajzi vezetessg
Teh�t a napsugarak bees�si sz�ge csak a R�k- �s a Bakt�r�t� k�z�tti ter�leten (� 23, 5° �s 23, 5° k�z�tt) lehet az �v folyam�n 90°. Ez a ter�let a forr� (vagy tr�pusi) �vezet. Ugyancsak a F�ld tengelyferdes�ge az oka, hogy az � 66, 5°-t�l �szakra �s a 66, 5°-t�l d�lre az �v folyam�n legal�bb egyszer nem kel fel illetve nem nyugszik le a Nap (a sarkk�r�k�n), a sarkpontokon pedig f�l�ves nappal �s f�l�ves �jszaka v�ltja egym�st. Ez a ter�let az �szaki �s d�li hideg �vezet. A t�r�t�k �s a sarkk�r�k k�z�tti �tmeneti ter�let, ahov� m�r mindig csak 90°-n�l kisebb hajl�ssz�ggel �rkeznek a napsugarak, de m�g minden nap felkel �s lenyugszik a Nap, az �szaki �s d�li m�rs�kelt �vezet. Nap�jegyenl�s�g (ekvinokcium): �vente k�t alkalommal, m�rcius 21-�n �s szeptember 23-�n a napsugarak delel�skor az Egyenl�t�re esnek mer�legesen. Ekkor az eg�sz F�ld�n 12 �r�s nappal �s 12 �r�s �jszaka van, azaz hosszuk megegyezik. Az �szaki f�lg�mb�n m�rcius 21-e a csillag�szati tavasz, szeptember 23-a pedig a csillag�szati �sz kezdete.
Makrokl�ma: nagy kiterjed�s� l�gt�rben (t�bb t�z-sz�zezer km2 ter�leten) uralkod�, megk�zel�t�en azonos �ghajlat. Mezokl�ma: a k�z�pnagys�g� l�gterek �ghajlata. Mikrokl�ma: a talaj feletti p�r dm-es l�gt�r �ghajlata. �ghajlati �vezet: a g�mb alak� F�ld�n az �ghajlati elemek (�s sok m�s term�szetf�ldrajzi t�nyez�) �vszer� s�vok ment�n rendez�dnek el. Szol�ris �ghajlati �vezet: a napsugarak hajl�ssz�ge (=delel�skor a napsugarak �s a f�ldfelsz�n �ltal bez�rt sz�g) �ltal kijel�lt �ghajlati �vezetek (csak a Nap sug�rz�s�t �s a F�ld bolyg�tulajdons�gait vessz�k figyelembe): forr� (tr�pusi) �vezet 0° - � �s 23, 5° m�rs�kelt �vezet � �s 23, 5° - � �s 66, 5° hideg �vezet � �s 66, 5° - � �s 90° Magyar�zat: Ha a F�ld tengelye mer�leges lenne a kering�si s�kra (ekliptik�ra), akkor eg�sz �ven �t (a teljes kering�si id� alatt) a F�ld egy adott pontj�n nem v�ltozna a napsugarak bees�si sz�ge (pl. az Egyenl�t�n eg�sz �ven �t 90°, a sarkpontokon eg�sz �vben 0° lenne a bees�si sz�g). Mivel azonban a F�ld forg�stengelye 66, 5°-os sz�get z�r be az ekliptik�val (azaz a forg�stengely �s az ekliptik�ra �ll�tott mer�leges k�z�tt 23, 5°-os a sz�g), �s ez a sz�g a kering�s alatt nem v�ltozik, a napsugarak bees�si sz�ge egy �v folyam�n nem �lland� a F�ld k�l�nb�z� pontjain: m�rcius 21-�n az Egyenl�t�re, j�nius 22-�n a R�kt�r�t�re, szeptember 23-�n ism�t az Egyenl�t�re, december 22-�n pedig a Bakt�r�t�re �rkeznek mer�legesen a napsugarak.
Övezetesség - 3D-modell - Mozaik digitális oktatás és tanulás
Az éghajlati és a földrajzi övezetesség: A valódi éghajlati övezetek - YouTube
Planet Earth: 4.1. A szoláris és a valódi éghajlati övezetek
• A két térítőkör közötti terület kapja a Napból a legnagyobb hőmennyiséget, ezért az általuk határolt területet szoláris forró övezetnek nevezzük 11/24/2020 4 11/24/2020 5 • A sarkkörök és a sarkpontok között a legkisebb a napsugarak hajlásszöge, itt a legkisebb a felmelegedés. • Itt alakult ki a szoláris hideg övezet • A hideg és a forró övezet között alakult ki az átmenetet képző szoláris mérsékelt övezet 11/24/2020 6 11/24/2020 7 11/24/2020 8 Valódi éghajlati övezetek • A valóságban a tengeráramlások, a szélrendszerek, a domborzat valamint a szárazföldek és óceánok szabálytalan elhelyezkedése módosítja a szoláris éghajlati övezetek határait. • Ezeken belül eltérő lehet az éghajlat, így jönnek létre az éghajlati övek, és azokon belül az éghajlati területek. • Ezek határa nem párhuzamos a térítőkkel, vagy északra, vagy délre tolódik el. 11/24/2020 9 11/24/2020 10 • • Földrajzi övezetek: az éghajlat, a természetes növényzet, az állatvilág, a talaj, a vízjárás, a felszínformáló erők együttes övezetes megjelenése.
Az éghajlati és a földrajzi övezetesség: A valódi éghajlati övezetek - YouTube
Szoláris éghajlati övezetek Szoláris éghajlati övezet: a napsugarak hajlásszöge alapján kijelölt éghajlati övezetek 1. ) trópusi / forró övezet 2. ) mérsékelt övezet 3. ) hideg övezet Mivel a Föld forgástengelye nem merőleges az ekliptika síkjára, a napsugarak hajlásszöge egy adott területen nem állandó, hanem év közben folyamatosan változik, ezért a napsugarak beesési szöge máskor, és máshol merőleges: március 21 - Egyenlítő június 22 - Ráktérítő szeptember 23 - Egyenlítő december 22 - Baktérítő Tehát a napsugarak hajlásszöge egy éven belül csak a Ráktérítő és Baktérítő közötti területen lehet 90°-os, ezt nevezzük trópusi övezetnek. A Föld tengelyferdesége miatt alakult ki az is, hogy az északi és déli szélesség 66, 5°-tól északra és délre az év folyamán legalább egyszer nem kel fel, és nem nyugszik le a Nap, a sarkközéppontokon pedig féléves nappal és féléves éjszaka váltja egymást. Ezt nevezzük hideg övezetnek. A sarkkörök és térítők közötti átmeneti területet, ahol a Nap mindig lenyugszik, és mindig felkel, de a napsugarak hajlásszöge sosem tudja elérni a 90°-ot, azt nevezzük mérsékelt övezetnek.
S�rfalvi_- T�th: F�ldrajz I. 189-229. o. �s a k�nyv v�g�n l�v� t�bl�zat Nemerk�nyi: �ltal�nos term�szetf�ldrajz 177-206. o. Id�: a l�gk�r fizikai �s k�miai tulajdons�gainak �s folyamatainak egy adott helyen, adott id�pillanatban a k�rnyezettel �s egym�ssal is k�lcs�nhat�sban �ll� rendszere. Id�j�r�s: a leveg� fizikai �s k�miai �llapot�nak adott helyen r�videbb id� (n�h�ny �ra, nap) alatt lej�tsz�d� v�ltoz�sa. �ghajlat (kl�ma): egy adott hely id�j�r�s�nak hosszabb id�szak (n�h�ny �vtized) alatt megfigyelhet�, szab�lyszer� v�ltoz�sa. M�s defin�ci�k: Valamely hely �tlagos id�j�r�sa. Adott hely id�j�r�si rendszere. Id�j�r�si elemek = �ghajlati elemek: egyes t�rs�gek id�j�r�s�t, �ghajlat�t kialak�t�, sz�mokkal is le�rhat� jellemz�k: napsug�rz�s, h�m�rs�klet, l�gnyom�s, sz�l, v�zg�ztartalom, felh�zet, csapad�k. �ghajlat-alak�t� t�nyez�k: azok a csillag�szati (kozmikus) �s f�ldi jelens�gek, amelyek megszabj�k valamely hely �ghajlati v�ltoz�s�t, azok t�rv�nyszer�s�g�t. Ezek: - napsug�rz�s; - a f�ldfelsz�n anyaga, domborzata, tengerszint feletti magass�ga, n�v�nyzete; - uralkod� sz�l �s tenger�raml�sok.
F�ldrajz - 10.h�t - F�ldrajzi �vezetess�g, talajtan
Ha a h�m�rs�kleti g�rbe a csapad�kg�rbe felett h�z�dik, az sz�raz (aridus) id�szakot jelez (m), amit pontoz�ssal jel�lnek. Ha a csapad�kg�rbe a h�m�rs�kleti g�rbe felett halad, az nedves (humidus) id�szakot jelez, amit havi 100 mm csapad�kmennyis�g alatt vonalk�z�ssal (n), havi 100 mm csapad�kmennyis�g felett pedig fekete sz�nnel (o) jel�li a diagram (szuperhumidus id�szak). A hagyom�nyos �s a Walter-Lieth-f�le diagram kombin�ci�ja is el�fordulhat pl. a gimn�ziumi tank�nyvekben. (Az egyes �ghajlati �vezetek, �vek �s ter�letek jellemz�ir�l j� le�r�st adnak a gimn�ziumi tank�nyvek. )
Szoláris éghajlati övezet / valós éghajlati övezet Valós / módosult éghajlati övezet: a szoláris éghajlati övezetek teljesen szabályosak (térítők, sarkkörök), de a valóságban a tengeráramlások, szélrendszerek, domborzat, és az óceánok/ szárazföldek elhelyezkedése módosítja ezt. Így jöttek létre a valódi/módosított éghajlati övezetek, melyek szabálytalan határokkal rendelkeznek. Ezeken belül is eltérő éghajlatot figyelhetünk meg, ezért az övezeteken belül övek jöttek létre, azokon belül a területek.