Fraknó avagy Fraknóváralja ( németül 1972 -ig Forchtenau, ma Forchtenstein, horvátul: Fortnava) község Ausztriában, Burgenland tartományban, a Nagymartoni járásban. Fekvése [ szerkesztés] Nagymartontól 4 km-re, a Rozália-hegység lábánál, a Vulka völgyében fekszik. Fraknó Rétfalu, Nagymarton, Hochwolkersdorf és Lanzenkirchen községekkel határos. Nevének eredete [ szerkesztés] Neve a középfelnémet vohrte (= félelem) szóból ered, magyar neve a németből való. Története [ szerkesztés] Fraknó várát 1346 -ban "castrum Faruhno" néven említik először. 1370 -ben "Castrum Frohno", 1398 -ban "Frahtno", 1400 -ban "Castrum Frathnaw", 1434 -ben "Castrum Frahthnow" néven szerepel a korabeli forrásokban, és csak 1441 -ben jelenik meg a német "Forchtenstejn", 1447 -ben "Forthenstain alias Frathno", 1451 -ben "Castrum Vorchtenstain", majd 1478 -ban a magyar "Castrum Frakno" elnevezés. [2] A templom mögötti hegyen a Hausbergen nagy méretű 13. századi vár nyomai látszanak, melyet a hainburgi béke értelmében rombolhattak le a 13. század végén.
2019. december 26. Fraknó vára (Burg Forchtenstein) Burgenland egyik legismertebb jelképe. A Rozália-hegység keleti nyúlványán, egy magas dolomitsziklán emelkedik a hatalmas erődítmény, mely a 13. században határvárként épült. A vár egyedülállóan szép fekvése és a várfalakról a parádés panoráma mellett a vármúzeum rendkívül látványos kiállítása miatt is a régió kihagyhatatlan látnivalója.
Nagy anyagi ráfordítással mintegy 20 barokk ajtó restaurálására is sor került, így ezek is történelmileg hű színekben csodálhatók meg. Az ajtók nemes antracitja hatásosan érvényesül az eredeti színűre helyreállított falak mellett. Érdemes megtekinteni azt a kis puttót, amely szappanbuborékokat fújva idézi az elmúlást, illetve az egykori hercegi lakóhelyiségek néhány ajtajának élénk színekkel márványozott felületét. Mindezzel újra kézzelfoghatóvá válik, hogy a XVII. és XVIII. században miért nevezték Fraknó várát kastélynak. Fraknó várának levéltára Az Esterházy hercegi levéltár egy része Fraknó várában található. Az itt őrzött levéltári anyagok az Esterházy család gazdasági ügyleteit dokumentálják, és betekintést adnak a család történetébe. A levéltár alapjai A levéltár kezdetei valószínűleg az Esterházy-éra előtti időszakra nyúlnak vissza, mert egy 1622-ből származó átadási leltár már akkoriban meglehetősen gazdag levéltári anyagról – telek-, árva- és jegyzőkönyvekről – tesz említést.
Nagyboldogasszony temploma 1347 előtt épült, 1352 -ben önálló plébániája volt. A falut 1529 -ben és 1532 -ben is feldúlta a török. Amikor 1529-ben a Bécs ellen vonuló török hadak a falut felégették a plébániatemplom főoltárán álló 15. századi Mária-szobor sértetlen maradt. 1571 -ben lakói evangélikusok lettek. 1622 -ben az Esterházy család birtoka lett. Nagyboldogasszony - Esterházy Pál herceg a fraknói várkápolnából vitette Boldogasszony kegytemplomába 1661-ben A templomot 1655 -ben újjáépítették, katolikus plébániáját csak 1660 -ban alapították újra. 1695-ben Esterházy Pál herceg szervitákat hívott a templom gondozására, akiknek kolostort is épített itt. Vályi András szerint " Fraknó allya, Forchtenau. Német mező Város Sopron Vármegyében, földes Ura Hertzeg Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Soprontól harmadfél mértföldnyire, Vulka vizének eredeténél. A' Szervitáknak Klastromjok vagyon itten, mellyet Esterházy Pál építtete; Harmintzad is van benne. Határja soványabb, mint a' szomszéd Helységeknek, szőleje nintsen, harmadik Osztálybéli. "
3 éves kor alatt ingyenes a belépés.
Az oklevél a várat "castrum Faruhno" néven említi. A grófok számos hatalmaskodást követtek el, sőt az osztrákokat is behívták az országba. A várat 1398-ban Luxemburgi Zsigmond hűtlenség miatt elvette és a Kanizsaiaknak adta, de 1400-ban már ismét a Nagymartoniaké volt. 1445-ben Nagymartoni Vilmos gróf Albert osztrák hercegnek adta zálogba. 1450 körül kihalt a család férfi ága, és a vár 170 évre a Habsburgok tulajdonába került, akik azt Weißpriach és Hardegg grófjainak adták zálogba. 1452-ben Rudolf von Teuffenbach Fraknó kapitánya és birtokkezelője. Ebben az időszakban a várban nem történtek jelentős építkezések. Hunyadi Mátyás előbb megerősítette a Hasburgok zálogjogát, majd 1488-ban visszaszerezte a fraknói várat. A II. Ulászló és Habsburg Miksa között köttetett 1491-es pozsonyi béke ismét Ausztriához csatolta Fraknót. Ezt követően 135 évig osztrák parancsnokság alatt állt a vár. A magyar országgyűlés többször követelte a terület visszacsatolását, az uralkodó azonban sokáig nem volt hajlandó lemondani erről a hadászati szempontból rendkívül fontos erődítményről.
A várat 1317 után Nagymartoni grófok építették a Rozália-hegység dolomit szirtjére. Kézai Simon szerint a spanyol származású Nagymartoni grófok (Simon és Bertrand grófok, valamint leánytestvérük Tota) 1202-ben érkeztek a Magyar Királyság területére Konstancia aragóniai királylány kíséretében, aki Imre király felesége lett. Tota a királytól kapta nászajándékba Nagymartont, Benedek vajdával kötött házassága alkalmából. Tota grófnő korán meghalt és testvérére, Simonra hagyta a birtokot. 1230-ban II. András megerősítette Simont Nagymartont birtokában. A spanyol lovag sok jó szolgálatot tett a királynak, a tatárokkal szemben megvédte Esztergomot és követségben járt IV. Ince pápánál. Őt tekinthetjük a Nagymartoni család megalapítójának. Ebből a korszakból származik a Nagymartoni grófok címerével díszített öregtorony, illetve a nagy torony is. Egy 1346-os oklevél arról tudósít, hogy Nagymartoni Lőrinc fia Miklós és Nagymartoni Miklós fia Miklós megosztoztak Fraknó és Kabold várakon, valamint az azokhoz tartozó falvakon.
A rengeteg fegyver és uniformis mellett kiállítottak egy eredeti, oszmán-török hadisátrat is. Az arzenálba vezetett túra része a várkonyha és a pékség meglátogatása, de itt láthatjukaz az 1642-ben felszentelt barokk stílusú várkápolnát, és a gyűjtemény egyik kiemelkedő értékét, a késő gótikus pottendorfi szárnyasoltárt. Az Esterházy-kincstár az egyetlen – eredeti helyén megőrzött – főúri kincseskamra, így európai unikumnak minősül. A kiállítás fénypontja az egyedülálló ezüstszoba, Európa legnagyobb ezüst bútor gyűjteménye. Esterházy Pál herceg 1692-től gyűjtögette a mostis látható tárgyakat, nemcsak klasszikus értelemben vett kincseket, hanem a kor exotikus kuriózumait is megcsodálhatjuk a régi vitrinekben. A megőrzési szempontokat figyelembe véve, erősen korlátozott a látogatók száma, így jóelőre kell jegyet foglalni a főszezonban naponta kétszer, egyéb időben napi egyszer induló vezetett túrákra. A csoport létszámát is maximalizálták 9 főben. Az utóbbi két kiállítás csak vezetéssel látogatható, bizonyos időpontban magyar nyelvű vezetés is indul.
Bemutatás Felsőőr vidék, Lánzsér vára, Borostyánkő vára, Németújvár, várak Ausztriában, Burgenlandban, információk, segítség az utazáshoz, cikkek, leírások, fotók a várakról magyar, német, angol nyelven. Mindez egy helyen, a burgenlandi várakat összegyűjtő link katalógusban.
Megőrízni és feltárni A díszudvar falfestményei Az Esterházy Magánalapítvány létrehozása óta folyó nagyszabású és költséges restaurálási munkálatoknak köszönhetően Fraknó várát sikerült a nagyközönség előtt megnyitni, valamint az utókor számára megőrizni. Különösen kiemelendő a belső udvar falfestményeinek feltárása és konzerválása, a barokk kastély egykori színpompájának és csillogásának helyreállítása. A XVII. századi magyar nemesi székhelyeket a masszív külső és a belső barokk pompa jellemezte, aminek Fraknó vára az egyedüli teljes egészében megmaradt példája. Miután I. Esterházy Pált 1687-ben birodalmi hercegi rangra emelték, a várat hercegi törzshelyévé és műgy üjteményei központjává tette. A vár falfestményekkel történő díszítése és lovas szobra felállítása 1691-ben zárult le: az átalakítások igazi udvari pompát kölcsönöztek a várnak. A belső udvar barokk díszteremként funkcionált, így ez volt a vár központja, kialakítását és tartalmát tekintve ez az épület fő látványossága. A secco-technikával készült színpompás barokk falfestmények oszlop- és párkányábrázolásaikkal, illetve a 130 császári portréval a domború faldíszeket helyettesítik, és közel 1000 négyzetméternyi felületükkel az Alpoktól északra fekvő területen található legnagyobb ilyen alkotásoknak tekinthetők.