Az Alföld Tájai

Ahogy melegszik az idő, úgy egyre nagyobb számban vonulnak át pajzsoscankók a Körös-Maros Nemzeti Park tájai felett. Esetenként már nászruhás hímeket is megfigyelhetünk köztük – adta hírül a Körös-Maros Nemzeti Park. A szalonkafélék családjába tartozó pajzsoscankó Magyarországon az egyik legnagyobb számban átvonuló partimadár. Jellemző rá az ivari kétalakúság, azaz a hímek és a tojók testméretben és színben is jelentősen eltérnek. A hímek szinte harmadával nagyobbak, s jóval színesebbek a barnás-szürkés tollazatú tojóknál. Mivel gyakran felborzolják tollaikat, ezért a régi magyar nyelvben borzas cankóknak is nevezték őket. Bár a pajzsoscankók nálunk csak átvonulók, s jellemzően Eurázsia északi felében költenek, a hímek már vonulás közben kezdik felölteni díszes nászruhájukat. A fehértől a narancssárgán, rozsdabarnán át a feketéig váltakozó színezetű és mintázatú tollazatuk mellett ilyenkor egy jellegzetes gallért, tollpajzsot is növesztenek a nyakuk körül. Ráadásul a csőrük és a szemük körüli terület, amit nem borít toll, bibircsókossá válik.

1. S.O.S. föcii - Melyek az Alföld részei??
2. Lengyel tájak | Lengyelország
3. Mozaik digitális oktatás és tanulás
4. Alföld tájai - Tananyagok
5. Az Alföld tájai – Magyar Nemzetismeret

S.O.S. föcii - Melyek az Alföld részei??

A pajzsoscankók poligám madarak. A hímek a dürgőhelyeken gyülekeznek és több tojóval is párzanak. A tojók szintén több hímet keresnek fel. Dürgéskor a hímek a nyakuk körül növesztett tollpajzsot és a fejtetőn lévő bóbitát felmeresztik, ez igen látványos jelenség. Amikor vége a nászidőszaknak, levetik a tollgallért és bibircsókjaik is visszahúzódnak. Érdekesség, hogy a pajzsoscankókra nem jellemző a helyhűség. A gyűrűzési adatokból tudjuk, hogy nem minden évben ugyanoda járnak fészkelni, így a populációk nagymértékben keverednek egymással. A pajzsoscankók százas, gyakran ezres, homogén csapatokban vonulnak, nem keverednek más fajokkal. A Körös-Maros Nemzeti Park Kardoskúti Fehértó részterületén február közepén figyelték meg az első, kisebb csapatokat. Március közepén egyedszámuk hirtelen megnövekedett, elérte az 1500-at, s várhatóan az elkövetkező napokban tovább emelkedik majd. A tavon most csupán 5 százalék körüli a vízborítás, ami ideális a partimadarak számára. A Csanádi pusztákon szintén gyakran látunk vonuló cankófajokat.

Mezőföld (löszvidék), Nagykunság (löszvidék), Kőrös-Maros-köze (löszvidék), Hajdúság (löszvidék), Mátraalja (hordalékkúp - folyó), Bükkalja (hordalékkúp - folyó), Hegyalja (hordalékkúp - folyó), Pesti-síkság (hordalékkúp - folyó), Kiskunság (hordalékkúp - szél), Nyírség (hordalékkúp - szél), Bodrogköz (ártér), Dráva-mellék (ártér), Jászság (ártér), Hortobágy (ártér). Ranglista Ez a ranglista jelenleg privát. Kattintson a Megosztás és tegye nyílvánossá Ezt a ranglistát a tulajdonos letiltotta Ez a ranglista le van tiltva, mivel az opciók eltérnek a tulajdonostól. Bejelentkezés szükséges Téma Beállítások Kapcsoló sablon További formátumok jelennek meg a tevékenység lejátszásakor.

Lengyel tájak | Lengyelország

A hímek a dürgőhelyeken gyülekeznek és több tojóval is párzanak. A tojók szintén több hímet keresnek fel. Dürgéskor a hímek a nyakuk körül növesztett tollpajzsot és a fejtetőn lévő bóbitát felmeresztik, ez igen látványos jelenség. Amikor vége a nászidőszaknak, levetik a tollgallért és bibircsókjaik is visszahúzódnak. Érdekesség, hogy a pajzsoscankókra nem jellemző a helyhűség. A gyűrűzési adatokból tudják, hogy nem minden évben ugyanoda járnak fészkelni, így a populációk nagymértékben keverednek egymással. Pajzsoscankó (Calidris pugnax) – Fotó: Lóki Csaba – MME A pajzsoscankók százas, gyakran ezres, homogén csapatokban vonulnak, nem keverednek más fajokkal. A Körös-Maros Nemzeti Park Kardoskúti Fehértó részterületén február közepén figyelték meg az első, kisebb csapatokat. Március közepén egyedszámuk hirtelen megnövekedett, elérte az 1500-at, s várhatóan az elkövetkező napokban tovább emelkedik majd. A tavon most csupán 5 százalék körüli a vízborítás, ami ideális a partimadarak számára.

Az Alföld három nagytája: a Duna—Tisza köze, amelyet a két nagy folyam fog közre, a Tiszától keletre fekszik a Tiszántúl, amely a Tisza, az Erdélyi-középhegység, valamint délen a Maros által határolt hatalmas síkság. Ettől délre terül el a Maros—Tisza—Duna és a Krassó-Szörényi-érchegység által közrefogott bőtermő síkság, a Bánság vagy Bánát. A Duna—Tisza közén négy tájegységet említünk meg: a kunok egykori szállásterületének emlékét őrző Kiskunságot, amelyen belül van a sivár futóhomokjáról nevezetes Bugacpuszta is. A Kiskunságtól nyugatra esik a kalocsai Sárköz, északra — a Tápió, a Zagyva és a Galga folyókon túl — találjuk a jászok földjét, a Jászságot, délre pedig a termékeny földű, országhatárral kettészakított Bácskát. A jugoszláviai Vajdaság tartományához tartozó 9000 km2 területű Bácskában él a vajdasági magyarok háromnegyed része, akiknek központja Szabadka város. (A maradék egynegyed része szétszórva, a Bánságban és Újvidék környékén lakik. ) A Nagykunság híres termékei közé tartoznak a gyönyörűen díszített cserépedények.

Mozaik digitális oktatás és tanulás

A peremektől enyhe, medence jellegű lejtés jellemzi a déli területek kivételével. Kialakulása főleg a folyóvizek, ill. kisebb részben a szél feltöltő munkájának köszönhető. A tszf. 100 méternél alacsonyabb területek jelenlegi és egykori árterek, többségük tökéletes síkság. A tszf. 100 méter fölé magasodó térszínek elsősorban a szél szállította lösz és a szél által áthalmozott homokterületek. Leegyszerűsítve 3+1 tájtípus különböztethető meg: árterek, löszhátak, homokhátak, peremvidékek. Az árterek - ahol az emberi tevékenység még nem szabályozott - ma is élnek. Itt a folyó az "úr", víztömege, hordaléka formálja az árteret. A lerakott agyag, homok, kavics töltögeti egyenletessé a felszínt. Növényzetét ártéri erdők - néhol igazi őserdők - jellemzik, rétekkel, kaszálókkal, mocsarakkal váltakozva. A löszhátak a jégkorszaki szálló kőzetpor felhalmozódásából maradtak fenn a magasabb térszíneken. A löszön kiváló minőségi talaj képződött. Természetes növényzete a füves puszta (sztyepp) és erdős puszta már csak nyomokban lelhető fel.

A napokban 400 példányt számoltak a Nemzeti Park munkatársai, ebből 180 volt a pajzsoscankó, a többi pedig piroslábú cankó. Utóbbi költőfajként is jelen van a Körös-Maros Nemzeti Park tájain. Forrás: Körös-Maros Nemzeti Park Kiemelt kép: KMNP/Palcsek István Szilárd

Alföld tájai - Tananyagok

Az Alföld tájai – Magyar Nemzetismeret

Az Alföld és Kisalföld tájai av Ffgyrs2019 8. osztály Földrajz Alföld tájai av Spkata av Nemty Hol van az alma? K G1 Az óra rejtélye av Amitny2014 Az azonos alakú szavak av Tundeilonakrasz Mit csinálnak az állatok? - párosító Hitta matchen av Beatrixszopko1 magyar mint idegennyelv Az összetett mondat Sant eller falskt av Kontagergely19 Az Yashir Game Labyrint-jakt av Tzippyg Az óceánok, tengerek élővilága Fantastic Phil - AZ Reading av Cmbpro16 ez/ az alakjai av Atillakocsis Father's Day - AZ Reading English Az új igék ragozása Grupp sortera Mi ez? /Mi az? - szerencsekerék Slumpmässigt hjul magyar Az időjárás elemei 1 av Misimagyariskola G2 az óra 9-16 Slumpvisa kort av Katakt1012 Mi ez? /Mi az? Matchande par Milyen az időjárás? av Bogikeresztes93 Tárgyak az iskolában Mit esznek az állatok? Science Az arc részei Mit csinálnak az állatok? - szerencsekerék 5a Az ókori Róma av Christiannleach Mit csinálnak az állatok? av Mercz567 4. osztály Környezetismeret av Kerynezsuzsa Az óra rejtélye 16-24.

1. Nav eho befizetés net
2. Hazánk varázslatos tájai - A Dél-Alföld | Sulinet Hírmagazin
3. Az alföld tájai - Lärresurser

1. Baker street vagányok
2. Autó nyeremény betétkönyv otp
3. K&h mobilbank számlakivonat letöltése
4. Jupiter hagyatéka imdb watch