Föléjük, átlag 300 m-től kezdve, a dombok gerincét alkotó kavics és homok települ (szarmata emelet). A rétegződés általában közel horizontális. Mi lett ennek a rétegtani felépítésnek következménye? A fedő kavics és homok rétegek teljes mértékben áteresztették magukon a vizet ami ott, ahol a kavics a homokkőre települ, részben még mélyebbre szivárgott, részben a glaukonitos homokkő lapjai mentén összegyülemkezve, mint rétegforrás bukkant fel a Forrás-völgyben. Máskép alakult azonban a helyzet ott, ahol a kavics az agyagos rétegösszlet fölé települt. A kavicson akadálytalanul átfutó víz az agyaghoz érkezve — lévén az vízátnemeresztő — meggyülekezett és az agyag specifikus tulajdonságánál fogva az agyagösszlet felső szintjét átáztatta. Az így plasztikussá vált agyag többé már nem adott szilárd alapot a kavicsnak, csúszás állott be (több ízben, esetleg jelentős időközökkel! ), aminek eredményeképen ma a suvadás minden jellegzetes morfológiai vonásával ellátott felszín tárul elénk. A lecsúszott részek maguk mögött apró, lefolyástalan tómedencéket — a "Mohos"-ok medencéit — zárták el.
Hungarian Keleméri Mohos-tavak Természetvédelmi Terület A Keleméri Mohos-tavak Természetvédelmi Terület az Aggteleki Nemzeti Park kezelésben lévő fokozottan védett terület. Feladata a terület tőzegmohalápjainak és természetes növénytársulásainak megóvása, fenntartása és helyreállítása A keleméri Mohos-tavak (Kismohos, Nagymohos) egyedülálló természeti látnivalók Észak-Magyarországon. Eredetük a jégkorszakra vezethető vissza. Az akkor kialakuló lefolyástalan területeken víz maradt vissza, amelyet idővel a növényzet elfoglalt. Jelenlegi formájában mintegy másfél méter vastagságban alkotja a tőzegmoha a szőnyegszerű növénytakarót. Magasabb szervezettségű növényfajok is megtelepedtek a tavakban, amelyek valójában ingólápok. A Nagymohos mintegy 320 m hosszan terjed ki ÉK-DNy-i irányban. Legnagyobb szélessége 110 méter, legkeskenyebb részén 40 méter. Jellemző növénytársulásai a tőzegmohás nádas, tőzegmohás fűzláp, és a dagadóláp. A Kismohos Ny-K-i irányban húzódik mintegy 350 méter hosszúságban.
A természetvédelmi terület a két, egyre zsugorodó tőzegmohafolton kívül azok - főleg különböző típusú tölgyesekből álló - vízgyűjtőterületének nagy részét is magában foglalja. Az utóbbi évek szárazsága következtében az eredetileg vízben úszó két tőzegmohás élőhely erősen kezd beerdősülni, főleg fiatal nyírfák és fűzfák találhatók bennük egyre nagyobb számban. Jelenleg a hajdani tőzeges tavak erősen felgyorsult szukszessziós folyamatának vagyunk tanúi. A vizsgálatok idejét (1993) egymásután több országosan nagyon száraz esztendő előzte meg, ezért remélhetőleg a jelenlegi nedvesebb periódus a tőzegmohás területek zsugorodását mérsékelni fogja, sőt esetleg arra is van remény, hogy megfelelő víznövelő intézkedésekkel a tőzegmohafoltok nagysága növekedjen. A természetvédelmi terület elnevezése (Keleméri Mohos-tavak) a szukcessziós változásoknak arra a korábbi állapotára utal, amikor még a sok nyilt víz miatt a tőzegmohafoltok a vízben úszva valóságos tavakat képeztek. A Nagy-mohos-tó tengerszintfeletti magassága 290 m körüli, a Kis-mohos-tóé pedig 300 m-t valamivel meghaladja.
5. § Ez a rendelet 2008. január 1-jén lép hatályba.