Mi A Merőleges / Mi A Szakasz Felező Merőleges?
Szakaszfelező merőleges szerkesztése Egyenlő szárú háromszögben az alap felezőmerőlegese a szárak által bezárt szög felezője Egy szakasz szakaszfelező merőleges e egy adott síkban egy olyan egyenes, amelynek minden pontja az szakasz és végpontjaitól egyenlő távolságra van. merőleges -ra, és áthalad annak felezőpontján. Térbeli megfelelője a szakaszfelező sík. Más megfogalmazásban: két pontot összekötő szakasz szakaszfelező merőlegese a két ponttól egyenlő távolságra lévő pontok halmaza (mértani helye) a síkban. [1] Ekvivalensen, a mindkét ponton átmenő körök középpontjai alkotják a szakaszfelező merőlegest. A szerkesztés ezt a tulajdonságot használja fel, mivel a két pontból ugyanazzal a sugárral húz kört, és összeköti a keletkezett metszéspontokat. Ahhoz, hogy a metszéspontok létezzenek, kell, hogy a sugarak szigorúan nagyobbak legyenek, mint a szakasz fele. Adva legyen a szakasz két végpontjával a derékszögű Descartes-koordináta-rendszerben. Jelölje ezeket és! Ha, akkor a szakaszfelező merőleges egyenlete: Ha, akkor az egyenlet: A háromszög oldalfelező merőlegesei [ szerkesztés] A háromszög oldalfelező merőlegesei az oldalak felezőpontjaiba állított merőleges egyenesek.
Mikor merőleges vmi vmire? (75307. kérdés)
- Fénytörési hibák: rövidlátás, távollátás, asztigmia - Mi a függőleges rövidlátás
- Arany jános kőműves kelemen
- Növények/A/Andalúziai jegenyefenyő – Wikikönyvek
- Boldog szülinapot da vinci
- Vendéglátóipari szakközépiskola budapest
- Winkler iskolaszer webáruház
- Szeged esküvői fotós
- 60 perces vércukor érték
Ugyanakkor a súrlódás hátterében nemcsak a kisebb-nagyobb felületi egyenetlenségek, a "rücskök" húzódnak, ugyanis ha az érintkező felületek tökéletesen simák, még akkor is ébrednek erők a két test felületén elhelyezkedő atomok, molekulák között, méghozzá nem is kicsik. Például két síküveg lapot meglehetősen nehéz egymáson elmozdítani (bár ilyenkor a levegő kiszorulhat az üveglapok közül, így a lapokat egymáshoz nyomó erő nemcsak az egyik üveglap súlya lesz, mellyel ránehezedik a másik üveglapra, hanem a légnyomás miatt annak sokszorosával préselődnek egymáshoz a lapok). Tehát a súrlódásban mindig jelen van egy érintkezési jelenség (molekuláris erők), amihez hozzájöhet a felületi egyenetlenség miatti effektus, vagyis hogy a "rücskök" miatt az elmozdításhoz úgymond meg kell emelni az egyik testet, ami még akkor is felületirányú erőkifejtést igényelne, ha a "rücskök" egymáson súrlódásmentesen tudnának csúszni: Ez utóbbi effektusnak a szélsőséges megnyilvánuléása, hogy két fogaslécet nem amiatt nehéz egymáson elhúzni, mert nagyok a molekuláris erők, nanem mert "nagyokat kell emelgetni" a felületi dudorok, egyenetlenségek miatt.
Üdvözlünk a PC Fórum-n! - PC Fórum
Másképp fogalmazva: hányszorosa a csúszási súrlódási erő a felületek közötti (merőleges) nyomóerőnek. Mi a \(\mu_{\mathrm{s}}\) együttható mértékegysége? A fenti egyenlet szerint: \[\left[\mu_{\mathrm{s}}\right]=\frac{\left[F_{\mathrm{s}}\right]}{\left[F_{\mathrm{ny}}\right]}\] \[\left[\mu_{\mathrm{s}}\right]=\frac{\mathrm{N}}{\mathrm{N}}\] \[\left[\mu_{\mathrm{s}}\right]=1\] vagyis \(\mu_{\mathrm{s}}\) mértékegység nélküli (dimeziótlan). A csúszási súrlódási együttható értéke nulla és egy közötti érték szokott terjedni. Nincs elvi akadálya, hogy 1-nél nagyobb legyen (a "gumi érdes aszfalton" esetben \(\mu_{\mathrm{s}}\) közelít az 1-hez), de ehhez már annyira érdes felületet kellene csinálni, aminél a "sima felületek csúsznak egymáson" megfogalmazás már nem állná meg a helyét. Holics tanár úr szavaival élve azt mondhatjuk, hogy egy asztalon guruló korong esetén \(\mu_{\mathrm{s}}\) nem lehet nagyobb 1-nél, hacsak nem akarjuk átfogalmazni a feladatot fogaskerékre és fogaslécre. Az egyszerű, gimnáziumi súrlódás modellünkben a csúszási súrlódási erő nem függ sem a felületek nagyságától, sem a felületek egymáshoz képesti (csúszási) sebességétől.
