A királyok politikai színben látták a mozgalmat: "No bishop? - No king! (ha nem kell püspök, majd király se kell), és igyekeztek visszaszorítani. Non-konformistáknak (aki nem igazodnak az "egyház feje a király" állapothoz) és disszentereknek (szakadároknak) hívták őket. A puritanizmusnak ki is alakult egy radikális szárnya, az independensek (függetlenek). Ők nem csak a püspöki tisztségtől akartak függetlenek lenni, hanem a lelkipásztoritól is (hogy mindenki hirdethesse az Igét), és a gyülekezetek laza szövetségévé akarták szervezni az egyházat. Mikor I. Károly a skótok függetlenségét akarta megszüntetni, ennek a háborúnak is vallási színezete volt: a református skótokat visszaterelni az aglikán egyházba. De a háborúhoz pénz kellett, új adót a parlament rendelhetett el. Károly össze is hívta a parlamentet, de addigra abban a puritán képviselők kerültek többségbe, akik a skót testvérek ellen nem akartak fegyvert fogni, nem szavazták meg az adót. A király sereggel akarta szétkergetni a parlamentet, de az is sereget gyűjtött.
A jelöltek ezért arra kérik református testvéreiket és az egyházon kívül állókat is, hogy ugyanúgy tartsák tiszteletben a másik jelöltet, mint aki mellett állnak. Visszautasítják az egyes világi sajtótermékekben megjelent lejárató hangvételű írásokat, "amelyek illetéktelenül avatkoznak bele egyházunk belső életébe". Kérik, hogy ezeknek senki ne adjon helyet "sem szívében, sem gondolkodásában". Hangsúlyozták: minden református lélek felelős minden református lélekért. A nyilatkozatot a püspökjelöltek a kunszentmiklósi református templomban jelen lévők és az internet nyilvánossága előtt írták alá. "Aki egyikünknek árt, valamenyiünkkel teszi" Közös nyilatkozatot adtak ki a dunamelléki püspök- és főgondnokjelöltek, amelyben valamennyi jelölt iránti tiszteletre kérik az egyháztagokat az egyházi tisztújítási folyamat során. Videó: Református Közéleti és Kulturális Alapítvány
De ettől még a világ nem áll meg. " Balog Zoltán szerinte 8 éves kormányzati pályafutása alatt is gyakorolta lelkipásztori feladatait, ezért semmi akadálya, hogy zsinati elnök legyen. "Az a jó, hogy a 100 tagú zsinatban mindenki szabad mandátummal rendelkezik, nincsenek frakciók, és frakciófegyelem sem, így a tagok legjobb belátásuk szerint dönthetnek" – nyilatkozta a 168-nak a helyszínen Pásztor Dániel, a Tiszáninneni Egyházkerület püspöke, majd hozzátette, nem gondolja, hogy Balog megválasztásával átpolitizálódna az egyház. "Mindnyájunknak van előéletünk, amit le szabad tenni, és újat lehet kezdeni Isten előtt. Hiszek a képviselők és Isten bölcsességében, hogy a legjobb kézbe adja a kormányzást" – mondta a püspök. Egyházi viszonyokra rálátó forrásunk szerint a politikai befolyás ugyan nőhet mostantól, de Balog püspökké választása nem azért történt, hogy a református egyház a politika kiszolgálója legyen. "Ezzel együtt látszik, hogy az elmúlt tíz évben az egyház semmilyen fontos ügyben nem mondott ellent a kormánynak.