Az amper az elektromos áram erősségét jelző mértékegység, amelynek jele A. Amper fogalma Az amper az elektromos áram erősségét jelző mértékegység, amelyet nagy A betűvel jelölünk a Nemzetközi Mértékegységrendszerben (SI). A Nemzetközi Mértékegységrendszer (SI, azaz Système International d'Unités) egy nemzetközileg széles körben elfogadott mértékegységrendszer. Tehát az Amper jele: A. Amper jelentése Az amper azoknak az elektromos töltéseknek a mennyisége, amelyek az áramvezető keresztmetszetén egységnyi idő alatt haladnak át. Az amper átváltható: egy kiloamper egy amper ezerszerese, míg egy amper ezer milliampernek felel meg, tehát számokkal leírva: 1 kA (kiloamper) = 1000 A (amper) 1 A (amper) = 1000 mA (milliamper) Az amper, mint az elektromos áramerősség mértékegysége, a nevét André-Marie Ampère francia fizikusról kapta.
A táblázatból kiderül, hogy az ezüstnek jobb a vezetőképessége, mint az aranynak. Az arany viszont nem oxidálódik, ezért az elektromos kontaktusokhoz jobban alkalmazható, mint az ezüst. Az ón (forrasztóón) pedig rosszabb tulajdonságokat mutat, mint a réz. A rézhuzalok végeit tehát ne forrasszuk ónnal, ha az elektromos kapcsolat minősége a fő szempont. (Akkor mivel???? ) Vizsgafeladatok TB500 Az alábbi kérdésekben mely anyagoknak legjobb az elektromos vezetőképessége? a) ezüst, réz, alumínium b) ezüst, réz, ólom c) réz, vas, ón d) alumínium, réz, higany TB501 Az alábbi fémek közül melyiknek a legjobb az elektromos vezetőképessége? a) arany b) réz c) ezüst d) ón TB502 Az alábbi fémek közül melyiknek a legrosszabb az elektromos vezetőképessége? a) ón c) arany d) alumínium TB503 Melyik csoport tartalmazza a legtöb nem vezető (szigetelő) anyagot? a) teflon, pertinax, bronz b) pertinax, polivinilklorid (PVC), grafit c) polietilén (PE), sárgaréz, különböző fémek ötvözete d) epoxid, polietilén (PE), polisztirol (PS) TC523 Melyik alkatrész rendelkezik negatív és pozitív pólussal is?
Önkényesen vagy fel nem jegyzett okból a "pozitív" kifejezést az "üveges" elektromossággal, a "negatívot" pedig a "gyantás" elektromossággal azonosította. William Watson nagyjából ugyanebben az időben ugyanerre a magyarázatra jutott. Bár nagyon leegyszerűsítve, de a Franklin-Watson modell közel van a mai felfogásunkhoz. Az anyag sokféle töltött részecskéből áll, zömében a pozitív töltésű protonból és a negatív töltésű elektronból. Egyféle elektromos áram helyett sokféle van: elektronok árama, "elektronlyukak" árama, amelyek pozitív "részecskeként" viselkednek, vagy elektrolitikus oldatokban mind negatív, mind pozitív ionok ellentétes irányú árama. Az elektromos áram irányát azonban - Franklin konvencióját követve – ma is a pozitív töltések áramlásának irányával definiáljuk. Ez a megegyezés egyértelművé teszi az összefüggésekben, számolásokban az előjeleket, annak ellenére, hogy természetesen az egyes vezetőkben (elektrolitokban, félvezetőkben, plazmában akár két- vagy többféle elektromos töltés áramlik ellentétes irányban.