Ázsia Vaktérkép A képre kattintva megtekinthető a nagyobb változat További Ázsia vaktérképek A képekre kattintva elérhető a nagyobb felbontású változat Ázsia vaktérkép a kontinens partvonalával Ázsia vaktérkép jelentősebb folyókkal Ázsia vaktérkép országhatárokkal Ázsia vaktérkép országokkal és fővárosokkal
Egyetlen lefolyása van, az Angara. Ezen a kontinensrészen van a Föld legalacsonyabb víztükrű tava is, a Holt-tenger. 405 m mélyen helyezkedik el a víztükre, feneke még 398 m-rel lejjebb. Feneke a Világtenger szintjéhez viszonyítva -803 m mélyen fekszik, tektonikus eredetű árokban. Sótartalma: 27-31%. Kálium (K+), nátrium (Na+) sóit, a tó vizének párologtatásával bányásszák. A kiszáradó Aral-tó
Észak-Ázsiában a legnagyobb folyók az Ob, a Jenyiszej, a Léna és az Amur. Főleg a közlekedésben és a villamosenergia-termelésben jelentős a szerepük. Közép-Ázsia nagy kiterjedésű területeiről egy folyó sem ömlik a tengerekbe és az óceánokba. Az ilyen térségeket lefolyástalan területeknek nevezzük. A folyók tavakba torkollnak – amelyekből egy további folyó sem szállítja a vizet a tengerbe –, néhol pedig fokozatosan a sivatagban tűnnek el. Egyes ilyen tavak sós vizűek, és a térképen a kék szín más árnyalatával különböztetik meg őket. Ázsia lefolyástalan területein a folyók ilyen példája az Amu-darja és a Szir-darja, amelyek az Aral-tóba torkollnak. A kontinensnek kevés tava van, azok is főként a lefolyástalan területeken találhatók ( Kaszpi-tenger, Aral-tó, Balkas-tó, Lop nor-tó, Iszik-köl stb. ). Európa és Ázsia határán terül el a világ legnagyobb tava, a Kaszpi-tenger, melynek vize sós. A múltban a világóceán része volt. A Bajkál-tó a világ legmélyebb tava, legmélyebb pontján 1642 m mély.
5. Kis-Ázsiában az Anatóliai-magasföldön, Belső-Ázsiában az Altájon túl Mongóliában és Kelet-Kínában a mérsékelt övezet valódi mérsékelt övének száraz kontinentális éghajlata az uralkodó. 6. Belső-Ázsia elzárt medencéiben (Takla-Makán, Tarim, Dzsungária, Góbi), valamint a Kaszpi-tenger K-i felétől a Kopet-dag és a Pamír előteréig, ill. a mongóliai félsivatagok területéig, a mérsékelt övezet valódi mérsékelt övébe tartozó, mérsékelt övezeti félsivatagi, sivatagi éghajlat jellemző. 7. A Földközi-tenger partvidéke és a Fekete-tenger partvidéke mentén a mérsékelt övezeti meleg-mérsékelt övi (szubtrópusi övi), mediterrán éghajlat a meghatározó. 8. Eurázsia K-i oldalán: a Kínai-alföldön, Japán középső részétől D-re, Dél-Koreában, a mérsékelt övezet meleg-mérsékelt övének (szubtrópusi övének) másik változata, a mérsékelt övezeti monszun éghajlat (= szubtrópusi monszun éghajlat) alakult ki. 9. Dél-Ázsia nagy kiterjedése miatt a trópusi övezet nagy területen érvényesül. Az Arab-félszigeten, Irán D-i részén és a Thar-sivatagban, a trópusi övezet térítői övi sivatagi, félsivatagi éghajlata jött létre.
A tavat legalább hét folyó táplálja, és két részre oszlik, amelyeket a Saryesik-félsziget jelöl. Tőle nyugatra a vizek édesek és sekélyek, míg keleten sósak és mélyek. Hivatkozások (s. f. ). 7 látványos tó Közép-Ázsiában. Karavánisztán. Helyreállítva a webhelyről Chandrasekhar, S, Nikolaevna N. és mások. (2017). Ázsia. Encyclopædia Britannica, inc. Helyreállítva a webhelyről. Aquae Alapítvány. (s. Ázsia fő folyói. Aquae Campus 2017. Noriega Editores Group. (2008). Világatlasz panoráma. Mexikóváros, Mexikó: Szerkesztőségi Limusa. Jones, C. (2013. november 20. 7 legszebb tavak Ázsiában. Cristina ötletei. Lye, K. és Steele, P. (2007). A világ atlasza. Barcelona, Spanyolország: Parragoon. Rivers Of Asia - Térkép és részletek. Worldatlas. Helyreállítva a webhelyről.
Ázsia vízrajza - YouTube
Ezután India északi részébe jut Kasmírban, és átjut Pakisztánba, amely ország déli irányban halad át, amíg ki nem ürül az Arab-tengerbe. Eufrátesz Ez a Nyugat-Ázsia két nagy folyója egyike, a Tigrisszel együtt. Területe 2780 kilométer, és Mezopotámia régióját történelmileg körülhatárolja. Jelenleg Törökországon, azon az országon halad át, amelyben született, és a Szíriai Arab Köztársaságon keresztül halad át Irakig. Útjának végén csatlakozik a Tigrishez, és létrehozza a Perzsa-öbölbe ömlő Shatt al-Arabot. Selyemöv Ha figyelembe vesszük az Obi-Irtish rendszert, akkor annak hossza eléri az 5410 kilométert, ami a világ hetedik legnagyobb folyójává tenné. Bár teljes egészében Oroszországban található, medencéje Kazahsztánban, Kínában és Mongóliában is található. A szibériai régióban található, az Altáj körzetből származik, és az azonos nevű öbölbe, a Jeges-tengerbe ömlik. Tigris Ez a másik nagy folyó Nyugat-Ázsiában. Csatlakozik az Eufrátesz felé vezető útjának utolsó részéhez, hogy kiürüljön a Perzsa-öbölbe, Irak kis parti részén.
Letölthető névanyagok és vaktérképek NÉVANYAGOK TÉRKÉPEK Magyarország Magyarország domborzata és vízrajza Magyarország megyéi és települései Ausztria Ausztria domborzata és vízrajza Ausztria tartományai és települései Közép-Európa Közép-Európa domborzata és vízrajza Közép-Európa országai és városai Európa Európa domborzata és vízrajza Európa országai és városai Amerika Észak-Amerika térképe Közép- és Dél-Amerika térképe Ázsia Ázsia domborzata és vízrajza Ázsia országai és városai Afrika Afrika térképe Ausztrália és Óceánia Ausztrália és Óceánia térképe
A Tibeti-magasföldig is fölhatoló vízgyűjtő vidék, több nagy folyót, folyamot is táplál: a Föld 2. leghosszabb folyóját, a 6300 km hosszú Jangcét (Csancsiangot); az 5464 km-es Sárga-folyót (Huanghot), amely a Föld 5. leghosszabb folyama; az Amurt és a dél-kínai Hszi-csiangot. A folyók vízjárása az éghajlatnak megfelelően ingadozó, a Hszi-csiang kivétel. A szubtrópusi monszun területeken hömpölygő folyók télen kevés vizet szállítanak, míg nyáron áradásukkal veszélyeztetik környezetüket. A nyári magasvízállás megkönnyíti az alföldeken lévő öntöző csatornák vízellátását, a szántók elárasztását. A sok hordalékot szállító folyók termékeny iszapjukkal nemcsak a szántókat lepik be, hanem saját medrüket is gyorsan feltöltik, így állandó árvízveszélyt jelentenek. Kelet-Ázsiában építették meg a Föld leghosszabb (1780 km) mesterséges csatornáját, a Nagy-csatornát, ami a Jangcét és a Sárga-folyót köti össze. Itt építették meg a Jangce medrében a világ legnagyobb gátrendszerét (500 km hosszú) és 18 200 MW-os erőművét: a Három Szurdok Gátat, több mint 1, 3 millió ember áttelepítése árán, 2009-ben adták át.